Namolie
10. évfolyam
Hozzászólások száma : 152
Join date : 2012. May. 02.
Age : 29
Tartózkodási hely : Evhina
 | Tárgy: Namolie karakterlapja  Szer. Május 16, 2012 6:57 pm | |
| Lény: Nagyvarázsló
Kor: 17
Csoport: 10. évfolyam
Érdeklődési kör: Minden "ez nagyon nagy!"-sztori szereplője vagyok... Tehát akkor kitudod találni, hogy az érdeklődési köröm: minden jó!
Külső: Barna, hátközépig érő, hullámos haj. Kék szem. Vidám arc. Na, kezdek fáradni. Ennyi elég a fejemről?  Karcsú testemet az ízlésemnek megfelelő ruhák borítják. Nem tudnám megmondani, milyen a stílusom. Egyszerűen én.
Jellem: Kedves? Hát, fogjuk rá. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy szemét vagyok, inkább csak azt, hogy viccből szoktam szívatni mást meg ilyenek, de nem sértődnek meg, ők is röhögnek rajta. Na, jó, szerintem nevezhetem magamat kedvesnek. Az a fajta "mindenben benne vagyok"-típusú ember vagyok, ami azt jelenti, hogy elég sokszor kapok szemrehányó pillantásokat. Dehát Ha minden szabályt betartasz, minden jóból kimaradsz. Ja, és ezenkívül lustaságban néha én vagyok Garfield 2.
Play-by/Avatar: Barbara Palvin
Szerepjáték példa/Előtörténet - NEM LEHET HOZOTT!:
- Anya, használhatom a Viglatus Komitus*t akkor?
- Szó sem lehet róla! Gyerünk, kelj fel, még elkésel! - tapsolt kettőt anyu, majd kiment a szobámból.
Egy fenét fogok felkelni! Semmi erőm, legszívesebben aludnék még 12-ig! Csukott szemmel keresgéltem a pálcámat a kezemmel - aminek köszönhetően levertem a zsepimet, a nyakláncomat és a könyvemet - és meg is találtam egy idő után. A fejem mellé emeltem, spirált rajzoltam bele a levegőbe, és így szóltam:
- Viglatus Komitus!
A következő pillanatban az ágyam mellett álltam, felöltözve, felfrissülve, naprakészen. Csak azt nem tudom, hogy honnan szedi ez a varázsige ezeket a marhajó cuccokat...
Felszedtem a levert dolgaimat, majd a pálcámmal a könyveimre mutatva elmondtam egy újabb varázsigét:
- Könyvek itt, könyvek ott, a varázsló lusta, legyen mind egy kupacba!
Miután a tankönyvek beleugrottak a táskámba, felkaptam a tatyót, és lementem. Elköszöntem apuéktól majd elindultam a Kacatok boltja elé, hiszen mindig ott találkozunk Nhanie-val. Na, várjunk csak. Komolyan képes lennék odasétálni? Igen, reggel hétkor mindenki 4 utcányi gyaloglásra vágyik... Pálcasuhintás, éés... voila!
- Nhaniee - öleltem meg a legjobb barátnőmet.
- Mehetünk? - kérdezte Nhanie, mire bólintottam.
Készítettem elő a pálcámat, és teleportáltunk. Nem tudom, másnál hogy van, de nálam teleportálásnál mindig magam előtt van, hogy mit látnék, ha sétálnék, csak éppen gyorsítva. Mivel most én mondtam ki a varázsigét (felváltva szoktuk), Nhanie is velem volt, és ő is látta.
Éppen az Unikornis térnél voltunk, amikor hirtelen eltűnt a dzsekim. Kicsit megijedtem, aztán azt gondoltam, hogy biztos beraktam a táskámba. Megálltunk a szőnyegmegállóban, amikor nem találtam magamon a bolerómat.
- Ööö, Nhanie... tűnnek el a ruháim! - mondtam kétségbeesetten.
Nhanie is tétlenül ácsorgott mellettem, ő se tudta, mi van.
Mire odaértünk a sulihoz, már kiegészítőim se voltak, és a hajam kezdett kócosodni. Tesi után, mikor visszaértem az öltözőbe, kinyitottam a szekrényemet, de egy cucc se volt ott. Ó, a francba, most mászkálhatok egész nap tesicuccban? Dehogyis! Előkotorásztam a pálcámat, és készültem varázsolni.
- Mi az? - kapta fel a fejét Nhanie.
- Eltűntek a ruháim, nem maradhatok egész nap tesicuccban!
- Az igaz... De vajon mi van a ruháiddal? Úúú, van egy tippem! Namolie, felvarázsoltad magadra a ruháidat?
- Hát izé... ami azt illeti, igen... Emiatt most mászkálhatok tesicuccban? Vagyis ha azért tűntek el, mert felvarázsoltam, akkor most se varázsolhatok és... röhögni fog rajtam az egész suli - hadartam.
* "Naprakész legyek!"-varázslat
| |
|
Kezdőlap 
